Megművelt terület a WayQuest programban

2019-01-25

Az ITineris WayQuest rendszer a járművek által bejárt útvonal megjelenítésén és az általuk megtett út számolásán túl a mezőgazdasági gépek által megművelt területek kiszámítására is képes. Ebben a cikkben a megművelt terület felhasználási körét, számítási módjait, a kapott adatok értelmezését, és a belőlük levonható következtetéseket tekintjük át konkrét példák segítségével.

A megművelt terület ismeretére jellemzően három célból lehet szüksége a felhasználónak:

  • A táblán végzett munka állapotának követésére (például: Hány hektár van már learatva?).
  • A különböző munkaműveletek költségének kiszámítására a ténylegesen elvégzett munka alapján (azaz: Mennyi üzemanyag fogyott egy hektárnyi kukorica termesztése során? )
  • És végül a gépkezelő teljesítménybérezéséhez, ha ő nem a gépen töltött idő, hanem az elvégzett munka alapján kapja a fizetését (azaz: Kovács János hány hektárt permetezett a héten?)

Megjegyzés: A cikkben ismertnek feltételezzük a WayQuest program alapfunkcióinak ismeretét (útvonal megtekintése, jelentések lekérdezése, törzsadatok kezelése).

Előfeltételek

A megművelt terület kiszámításához a legfontosabb előfeltétel, hogy a program ismerje az aktuális munkaszélességet (művelési szélességet). Ez az érték a következő forrásokból érkezhet:

  • a programban a járműhöz fixen, vagy időszakosan társított munkagépből (pl. kombájn+vágóasztal, önjáró permetező stb.),
  • az AgroID eszközzel aktuálisan azonosított munkagépből,
  • vagy meghatározhatja az aktuálisan kiválasztott munkafolyamat is (a munkafolyamat profilt itt is az erőgéphez kell rendelni).

Amennyiben egy táblán végzett munkára vagyunk kíváncsiak, úgy a programnak értelemszerűen ismernie kell a földterület alakját és elhelyezkedését. A táblatérkép felhasználói helyszínként importálható a programba, de akár megközelítőleg is berajzolható műholdkép vagy a bejárt útvonalak alapján.

Területszámítási módok

A WayQuest program alapvetően két fajta területszámítási módot használ:

Becsült terület

Ez az érték egyszerűen a jármű által megtett út és a művelési szélesség szorzataként áll elő. Előnye, hogy ezért bármilyen munkavégzésre kiszámolható, és táblatérkép nélkül is meghatározható egy munkára az azzal eltöltött időszakok alapján.

Táblákon végzett munkánál a becsült terület csak a gép helyzetének vizsgálatakor veszi figyelembe a földterület határát, hogy ez alapján különítse el a táblán belül töltött időszakokat. Ez megegyezik a Mérések megtekintése grafikonján a Kijelölési műveletek / Helyszínek megjelölése funkcióval.

Megművelt terület

Bár a becsült terület értékének is megvan a maga felhasználási köre és haszna, a mezőgazdaságban általában nem(csak) erre kíváncsiak. A megművelt terület számítása a következőkben tér el tőle:

A megművelt terület minden esetben az adott munkafolyamattal legalább egyszer megművelt terület nagyságát mutatja meg. Ez az érték mutatja meg, hogy a tábla mekkora részén végezték már el a munkát: összesen mennyit permeteztek le, vagy hol tart az aratás.

A megművelt terület a tábla munkával való nettó lefedettségét jelenti, tehát csak egyszer számítva az átfedéseket, ismétléseket. A jelentés egyes soraiban ennek a lefedettségnek az addigi állapothoz képesti növekedését jelenítjük meg. Optimális esetben az összesítő soron látható összeg így a munkák végére a tábla teljes méretét éri el.

Ez a számítási mód tehát

  • figyelembe veszi, ha a jármű az általa már megművelt részen megfordul, vagy akár újra végigmegy rajta (csak egyszer számolja),
  • figyelembe veszi a műholdas helymeghatározás bizonytalansága miatt kihagyottnak tűnő vékony csíkokat (megműveltnek tekinti),
  • figyelembe veszi a földterület körvonalait, és csak az azon belüli munkával számol; az esetleg kilógó munkagépből csak a határon belüli részt tekinti érvényesnek,
  • a fentiek miatt a megművelt terület értéke több részletben végzett munkánál legfeljebb a tábla méretét fogja adni.

Összefoglalva úgy is mondhatjuk, hogy a becsült terület a járművezető által elvégzett munka mennyiségéről ad felvilágosítást, a megművelt terület pedig a földterület szempontjából az adott munkafolyamatban történő készültséget méri. Más megközelítésben előbbi a bruttó (ismétléseket is tartalmazó), utóbbi a nettó (ismétlések nélküli, kihagyásokkal korrigált, helyszín körvonalán belüli) munkavégzés.

Példa

Az alábbiakban konkrét mérésen át követhetjük a kétféle érték alakulását.

Egy gép a következő útvonalat járta be (Műveletek / Mérések megtekintése):

/upload/files/365/1-area1-5976.png

Alatta ennek az időtartamnak a sebesség grafikonja látható.

Egy terület alapú jelentés (Elemzések / Terület / Terület alapú munka…) így néz ki erre a műveletre:

/upload/files/365/2-arear1-hu-
5974.png

A becsült terület értéke a korábbiak szerint a táblán belül megtett távolság (18,556 km) és a munkaszélesség (600 cm) szorzata.

18556 m · 6 m = 111 336 m² = 11,13 ha.

Látható, hogy ez jóval nagyobb, mint a tábla teljes területe (8,16 ha). Ez azért van, mert a visszafordulások helyén (a tábla alsó és felső oldalán látható hurkoknál) kétszer ment át a gép ugyanott, a tábla szélén (különösen a jobb és bal oldalon) pedig a fordulók elmunkálása még több ismétléssel, még nagyobb átfedéssel járt. (1.)

Ha az útvonalra bekapcsoljuk a művelési szélesség megjelenítését is (2.), láthatóvá válik a lefedettség, és az ismétlések helye és mértéke – minél sötétebb az árnyékolás, annál többszöri:

/upload/files/365/3-area2-5977.png

A tábla ténylegesen megművelt része természetesen lényegesen kisebb, mint a fent kiszámított becsült érték. De mekkora is ez a terület? A fenti kép ad némi támpontot ehhez: a táblából a munkaszélességgel lefedett (halványabb vagy sötétebb kékkel színezett) részeket kell lemérni.

Hogy el tudjuk különíteni a táblán belüli haladásokat, célszerű a grafikon jobbklikkes menüjén a Kijelölési műveletek / Helyszínek megjelölése parancsot is használni.

Mint említettük, a program területszámító algoritmusa az előző képen látható kékes színezéshez képest korrigál a pozíciómérés bizonytalanságából fakadó, üresen maradt vékony csíkokkal. (3.)

Ezt is figyelembe véve az alábbi ábrán látható a gép munkája:

/upload/files/365/4-area3-5975.png

Sárgával jelöltük azokat a részeket, melyek a táblán belül végzett munkához tartoznak. Ez a tényleges hasznos munka, a program által kiszámított megművelt terület.

Világoskék színt kaptak azok a szakaszok, amik ennek során a tábla területén kívül kerültek megművelésre. Ez először is felesleges ráfordítás, másfelől technológiai hiba lehet a szomszédos területekre nézve, harmadrészt a környező földtulajdonosokkal okozhat vitákat. Az is lehet, hogy akár a programba töltött táblatérkép alapul pontatlan felmérésen, akár a helyszínen található határjelzők, tereptárgyak elhelyezkedése változott meg, de az oka lehet egyszerűen a gépkezelő figyelmetlensége is.

Végül piros színben látható minden olyan rész, ami a táblán belül van, azonban nem került megművelésre. Ennek okai megegyezhetnek a táblán kívüli munkánál leírtakkal. Amennyiben a tábla belsejében van kimaradt rész, annak lehetnek indokolt okai is: kikerülendő távvezeték-oszlop, gázcső nyomvonalának jelzése, belvizes tócsa stb. Egyéb esetekben a jármű nyomvonalát ellenőrizve dönthető el, hogy a gépkezelő volt-e figyelmetlen, netán hagyott ki egy teljes sort. A példában egy ilyen részt jelöltünk meg a lila nyíllal (4.), mely a korábbi, útvonalas térképen is megtekinthető.

A vártnál kisebb értékek esetén célszerű ellenőrizni, helyesen történt-e meg, illetve aktuális-e még a földmérés, valamint hogy a gépkezelők tájékozódási pontjai is jó helyen találhatóak meg a terepen a térképhez képest.

Számokban kifejezve:

A program leméri a sárgára festett területet, így megkapjuk a megművelt terület értékét, ami esetünkben 8,06 ha. Ez az érték valamivel a tábla teljes mérete (8,16 ha) alatti szám. A kettő különbsége került pirossal színezésre; összesen 0,10 ha maradt megművelés nélkül.

Előfordulhat, hogy a jelentésben a kiírt megművelt terület jóval kisebb a tábla méreténél. Ennek legkézenfekvőbb magyarázata az lehet, hogy az adott művelet még csak a tábla egy részén történt meg. Ha később ezt elvégzik, a megművelt területek összege is eléri a földterület méretét.

Előfordulhat az is, hogy a gépkezelő nem jól tartotta a sorokat (pl. talajmunkáknál), így egyes részeken kétszer ment át, miközben más sávokat pedig kihagyott. Növényvédelmi munkáknál pedig akár teljes sorok kihagyása fordulhat elő.

Amennyiben egyik eset sem áll fenn, és még a jármű útvonalát megnézve is első ránézésre a teljes táblát bejárta – nem hagyott ki részeket, sorokat –, akkor is lehetséges, hogy a program a táblaméretnél kisebb számot írjon ki megművelt területnek. Az ok ilyenkor az, hogy a tényleges művelési szélességnél kisebb érték szerepel az aktuális munkafolyamat munkaszélességének beírva, esetleg nem megfelelő munkafolyamatot, munkagépet választottak ki. Ha például egy 30 méteres permetező helyett 24 méteresről tud a program, akkor számára mindig egy-egy 6 méter széles csík üresen marad. Erről a fent bemutatott módon, a térképen a Munkaszélesség megjelenítése funkciót használva lehet meggyőződni.

További lehetőségek

Az előzőekben leírt két fajta mérőszám önmagában is használható a munkák állapotának, és a gépkezelő által végzett teljesítmény mérésére.

Ezen túl az egyes munkafolyamatoknál beállítható, hogy a költség elszámolás alapja valamelyik terület mérőszám (akár a becsült, akár a megművelt terület) legyen. Ekkor a program a költség besorolás értékét a teljesítménnyel megszorozza, és a jelentések Költség oszlopában megjeleníti. Ez lehet akár a járművezetőnek fizetendő hektáronkénti teljesítménybér, de lehet a bérmunka megrendelője felé elszámolt összeg is.

A fenti két terület mennyiségből számítja a program az ellenőrzésre használható Terület átfedés értékét is, amely a becsült terület és a megművelt terület hányadosának 100% feletti része. Ideális esetben ez 0-hoz közeli szám (azaz nincsen felesleges ismétlés). Bár a fordulók indokolhatnak némi átfedést a már megművelt részekkel, az itt látható nagyobb számok általában felesleges duplán vetésre, duplán vegyszerezésre hívhatják fel a figyelmet.

A konkrét példában értéke 11,13 / 8,06 – 100% = 38,1%. Másképp megfogalmazva: az okvetlenül szükségeshez képest több mint harmadával többet dolgozott a gép.

Több részletben végzett munka

Gyakran előfordul, hogy ugyanazon a táblán ugyanazt a műveletet megbontva, több fázisban végzik el. Lehet, hogy a földterület mérete miatt nem fér bele egy műszakba; lehet, hogy közben el kell hagyni a táblát üzemanyagot, permetszert betölteni, vagy a learatott terményt üríteni; lehet, hogy a gépkezelő tart ebédszünetet, pihenőidőt; de az is előfordulhat, hogy az időjárás miatt kell félbehagyni, és később befejezni a munkát.

Az alábbiakban egy ilyen megbontott művelésre mutatunk példát, amin keresztül remélhetőleg még jobban láthatóvá válik a két fajta területszámítás különbözősége.

/upload/files/365/5-6-area4-5-
5982.png

Egy tipikusnak mondható esetet látunk. Első menetben a gépkezelő végigdolgozta a táblát, majd váltás után egy másik járművezető végezte el a szélezést. (A két munka eltérő jellege a sebesség grafikonon is látszik: a nagy munkánál kb. egyenletes sebességet látunk a soroknak megfelelő periodikus lassításokkal, viszonylag szabályos fűrészfogakkal. A körbejárás valamivel alacsonyabb sebességgel történt.)

Hogyan is néz ki minderről egy terület alapú jelentés?

/upload/files/365/7-arear2-hu-
5979.png

Értelmezzük a látható adatokat!

A földterület térképi alakzatából számolt területe 4,11 ha.

A becsült terület mindkét sofőr esetén az általuk megtett útvonal hosszával arányos. Az első munkavégzésre Kovács Jánosnál a becsült terület 5,04 ha-os értéke nagyobb a tábla teljes méreténél. Ez abból adódik, hogy a fordulóknál újra végigment az egyszer már bejárt területeken, mint ahogyan az az ábrán látható is.

A megművelt terület értéke az első sorban, a táblaművelésnél megközelíti tábla területét. A térképen látjuk is: nagyjából lefedi a munka a helyszín alakzatát.

A szélezést végző Kiss István esetén viszont – aki negyed órát, és 2 km-t dolgozott itt – a második sorban szinte elhanyagolható számot látunk a megművelt terület oszlopában. Ez így helyes is, hiszen ekkor már csak a tábla alsó részén található kidudorodás volt megműveletlen rész (ami a baloldali képen nem volt piros), ennyit kellett bepótolnia. A terület átfedés óriási értéke is ezt jelzi: sok munka kevés növekedést eredményezett.

Az is látható, hogy a tábla szempontjából az első munkafázissal 4,02 ha-ig jutottak, míg a második menet végére ez az érték megnőtt 4,09-re – azaz szinte a teljes tábla (4,11 ha) elkészült.

Most nézzük, mi lett volna, ha ugyanezt a fenti két munkafázist fordított sorrendben végzik el, tehát a szélezés megelőzi a táblaművelést!

/upload/files/365/8-arear3-hu-
5980.png

A jelentésen ugyanazok az időtartamok, távolságok és becsült területek szerepeltek volna, és természetesen az összesítő sor is tökéletesen egyezik.

Eltérés van viszont a két gépkezelő által egyenként megművelt terület értékében, és az ebből számított terület átfedésben.

Ez természetes, hiszen most Kiss István kezdi a munkát az üres táblán a szélezéssel, majd Kovács János „tölti ki” a bekeretezett terület közepét. Ezért a kettejük munkájának átfedése ezúttal a Kovács János által végzett művelésnél került levonásra.

Összefoglalásul: A tábla szempontjából elvégzett (tehát nettó) összes munka, mely a jelentés Összesen sorában látható, független a gépkezelők sorrendjétől, és a műveletek esetleges megbontásától.

Az egyes sofőrök teljesítményének mérésére viszont a megművelt terület nem alkalmas, hiszen függ az ugyanott már korábban végzett munkáktól. Erre a célra a becsült terület értéke használható.

Tanulmány letöltése

Töltse le részletes tanulmányunkat, melyből megtudhatja, hogy a piacon egyedülálló WayQuest mezőgazdasági kontrolling rendszer hogyan képes az Ön gazdaságát – a benne megbújó gazdasági potenciált kiaknázva – még versenyképesebbé és jövedelmezőbbé változtatni!

Tanulmány letöltése

Előnyök

  • Hatékonyabb termeléssel még több bevételt érhet el
  • Tökéletes ellenőrzéssel mindent kontrollálhat
  • Csökkentheti a költségeit, így még több profitra tehet szert
  • Precíz hardverekkel pontos adatokhoz fér hozzá
  • A kapott információk alapján megbízható döntéseket hozhat
További előnyök

Referencák

Akik már sikeresebbek – kattintson és ismerje meg referenciáinkat!

Referenciák